kender mint növény

A kender

A kender (latinul: Cannabis) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a kenderfélék (Cannabaceae) családjának névadó növénynemzetsége.

Elterjedése: Szántók, parlagterületek gyomtársulásainak növénye. Az egész világon elterjedt mind vadon, mind haszonnövényként. Meleg éghajlaton bárhol megterem; a külön tárgyalt fajokat (vagy taxonokat) Közép-Ázsia különböző részeiről származtatják.

 

  • Az eperfák családjába tartozó ipari kender és a marihuána egyaránt Cannabis sativa néven ismeretes, de a két fajtának több száz variációja létezik.
  • Sokan nem tudják, de ez az egyik legősibb ipari növény, 3000 – 4000 évvel ezelőtt rostjáért már termeszti és használja az Emberiség.

 

Tulajdonságai, leírása: Lágy szárú, egyéves, általában kétlaki növény.

Fajok: Egyes botanikusok szerint a Cannabis sativa egyetlen faj, aminek több változata, illetve alfaja (például Cannabis sativa var. indica vagy Cannabis sativa ssp. indica) van. Vad változatai 2–3 méter magasra is megnőnek. Könnyen felismerhető jellegzetes, tenyeresen összetett, 3-11 ujjú fogazott leveleiről.

 


A kender modern meghatározása mint növény

A kender:

A Cannabis modern származástani táblázata a következő:

Alosztály: . . Angiospermae

Osztály: . . . Dicotyledoneae        

Rend :. . . . . Uriticales (csalánvirágúak)

Család: . . . . Cannabaceae (kenderfélék)

Nemzetség: . . . . . . . Cannabis (kender)

  • A nemzetség szint alatt nincs egyetemleges egyetértés, hogy hány fajt különböztetünk meg a Cannabison belül.

  • A családfáját több ezer éves emberi beavatkozás után nem lehetett visszakövetni.

  • A taxonómiáját (rendszerezését) sohasem végezték el elégségesen.

  • A korai kutatás a Cannabis nemzetséget vagy a Moraceae vagy az Urticaceae (Csalánfélék) családjába helyezte.

  • Ma már általános az egyetértés, hogy ez a növény egy külön családba, a Cannabaceae családba tartozik egy másik fajjal, a Humulus-szal, azaz a komlóval.

Tulajdonságai:

  • A nemesítés és a természetes kiválasztódás által a Cannabis több irányba fejlődött.

  • Növénytanilag és történelmileg a nemzetség annyira változatos, hogy sok termesztőt összezavar a mitológia, egzotikus nevek és a növényt körülvevő látszólagos ellentmondások.

  • Az ellentmondások megmagyarázhatók, ha megismerjük a több száz vad és termesztett változatban létező Cannabist.

  • A termesztett fajtákat csak a kender, olaj és marihuána miatt termesztik.

  • A fajták minden látható tulajdonságban igen jelentősen különböznek.

  • A változatok a fél méteres magasságtól a négy és fél méteresig terjednek, az ágazata a sűrűtől az egész lazáig, hosszútól (két méter) a rövidig (pár centiméter) változnak.

  • A különböző ágminták a növényt hengeres, kúpos vagy ovális alakúvá, csoportossá vagy szórványossá formálják.

  • A levél, a szár, a magok és a virág színe és alakja mind változékony tulajdonságok, amik a változatok között különböznek.

  • Az élettartam három hónap is lehet, vagy eltarthat néhány évig is.

  • Ami a legfontosabb, a különböző fajok a kibocsátott gyanta mennyiségében és minőségében nagyban különböznek, így a pszichoaktív sajátságaikban és értékükben, mint marihuána.

  • A Cannabis és az emberiség 10 000 éves evolúciójának jelentős befolyása volt mind a növényre, mind az emberre.

  • Befolyásolta a kulturális fejlődésünket, mi pedig a növény biológiai evolúcióját.

  • A távoli elődök csekély populációjából Cannabis változatok vagy fajták százai fejlődtek ki.

  • Ezek a változatok mind visszavezethetők emberi tettekre, mind szándékosra és véletlenre.

  • Az ősi termelők, ismerve a tenyésztés alapjait, különböző, a számukra előnyös tulajdonságaik alapján választották ki a növényeket.

  • Akinek rostra volt szüksége, az hosszúszárú, jó rostú növények magjait termesztette.

  • Fokozatosan a leszármazottaik is magas, egyenes szárú növények lettek kevés ággal.

  • Más termelőket a mag és olaj érdekelt.

  • Ők nagy magvú, bozontos növényeket fejlesztettek ki, amik bőséges magvakkal bírtak.

  • A marihuána termelők, akiket a potenciál érdekelt, olyan növényeket választottak, amik bő gyantával és pszichoaktív anyagokban gazdagon virágoztak.

  • A Cannabis ezt követő variációi meghökkentőek.

  • Olaszországban, ahol a kenderrost jelentős textil- és papíripart lát el, néhány rostfajta egy szezonban 4,5 méter magasra is megnő.

  • Más olasz fajták csak másfél vagy két métert érnek el magasságban, de karcsú, egyenes száruk van, ami nagyon jó minőségű rostot nyújt.

  • Délkelet-Ázsiában néhány marihuána növény csak egy méter körüli magasságra nő meg, de sűrű lombozatúak és gyantától nehezek.

  • Egyes marihuána változatok 2-3 méter magasra nőnek egy szezonban és növényenként több mint fél kiló füvet teremnek.

  • A növénynemesítés tudatos tett, evolúcióját azonban a származási helyétől különböző talajok és éghajlatok is befolyásolták.

  • A növénynek, akár termesztik, akár gaz, alkalmazkodnia kell a környezetéhez.

  • Minden új ország és termesztési helyzet új körülményeket és túlélési problémákat jelentett a Cannabis számára.

  • Olyan sikeresen alkalmazkodott és harmonizálódott az új környezetekhez, hogy ma a legjobban elterjedt termesztett növénynek tartják.

  • Franciául a Cannabist néha ”Le Chanvre Troumper”-nek, avagy ”trükkös kendernek” hívják, ami a mérhetetlen alkalmazkodóképességére utal.

  • Az alkalmazkodó szónak valójában két jelentése van.

  • Az első arra utal, hogy a növények egy populációja (a genetikai állomány) hogyan igazodik a helyi viszonyokhoz a generációk egy periódusa alatt.

  • A populáció a gyakorlatban minden egyes létező mező vagy bokor, vagy minden egyes maghozam.

  • Például egy kertnek olyan növényekkel, amik későn a szezon végén virágoznak, nincs ideje a maghozatalra északon.

  • A következő év termése csakis korán virágzó növényektől származik majd.

  • A legtöbb a szüleire fog hasonlítani és korán fog termést hozni.

  • Az alkalmazkodó egy kifejezés, ami az egyedi növényre is vonatkozik (fenotípus), és gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Cannabis szívós és ellenálló–túlélő a növények között.

  • A környezeti viszonyok széles változatai között virágzik, akár 10 000 láb magasan a Himaláján, Kolumbia trópusi völgyeiben, vagy a hűvös és esős New England-i parton.

Fajok:

  • A legtöbb kutatás a Cannabist, mint egyetlen fajt említi–Cannabis sativa L.

  • A Cannabis szó a kender ősi népnyelvi neveiből származik, mint görögül a Cannabis; a sativa latinul azt jelenti, hogy termesztett; az L. Linnaeus, a botanikai névadó kezdőbetűje.

  • Néhány botanikus, aki a Cannabist tanulmányozza, hiszi, hogy több mint egy faj van a Cannabison belül.

  • Richard Schultes, például nem az emberi kiválasztásból adódó tulajdonságbeli különbségekre alapozva (természetes változatok), mint a mag színe és tapadási felülete (heges szövet a magon, ami jelzi, hogyan csatlakozott a kocsányhoz), három különböző fajt nevez meg.

  • Ideális esetben az élőlények osztályozása egy természetes rendet követ, a természetben előforduló kapcsolatokat tükrözve. A faj organizmusok csoportja, amik különböző egységként fejlődnek.

  • Biológiailag az evolúciós egység a populáció, mivel a populáció szabadon tenyésző organizmusok csoportja.

  • Az élőlények nem mindig illenek bele teljesen a tudományos kategóriákba.

A TÁBLÁZAT

Schultes vázlata, ahogy az megjelent a Harvard Botanical Museum Leaflets-ben.

  1. Általában magas növények (1.5-5 méter), lazán ágazott; sima kaszat* , általában a márványminta hiányzik a külső héjon, erősen csatlakozik a kocsányhoz, határozott kapcsolat nélkül.

* Kaszat: a Cannabis gyümölcsének botanikai neve.
A Cannabisnál a gyümölcs elsősorban a mag.

Cannabis sativa

  1. Általában alacsony növények (másfél méter vagy kevesebb), nem lazán ágazottak, a külső héja általában erősen márványmintájú, határozott tapadási felülettel, érettségkor leválva.

  2. A növény nagyon sűrűn elágazó, többé-kevésbé kúpalakú, általában másfél méternél alacsonyabb; a kaszat alapján egyszerű csatlakozással.

Cannabis indica

  1. A növény nem ágazik el, vagy nagyon elszórtan, általában 30-60 centis kifejletten. A tapadási felület egy húsos, karbunkúlus szerű kinövés a kaszat alapján.

Cannabis ruderalis* *
* * Ázsia részeire korlátozott.

A faj jelentése együtt változik a mi tudásunkkal az életről és az evolúciós folyamatról. A faj definíciója gyakran a kérdéses organizmustól függ.

  • A különböző fajok hagyományos meghatározásának módja, hogy a keresztezésből származó sarj nem tud sikeresen szaporodni.

  • Amennyire tudjuk, az összes Cannabis növény szabadon keresztezhető és termékeny hibrideket eredményeznek.

  • A növény alkata és génállománya is fontos szempont a taxonómiában.

  • Ha a különböző populációk nem érintkeznek egymással, akkor nyomás sem hárul rájuk, hogy biológiai folyamatokat fejlesszenek ki a keveredés megakadályozására.

  • A szél porozza be, akár több száz mérföldre is elviheti a pollenrészecskéket, de szinte minden pollen a szülő mellé pár méterre hullik.

  • Annak az esélye, hogy egy pollenrészecske megtermékenyít egy apró virágot száz méterre, rendkívül kicsi.

  • Ezáltal a különböző Cannabis állományok (populációk) természetesen el vannak szigetelve, és különböző fajokként osztályozzuk őket, és a sikeres hibridizáció sem elég ok, hogy az összes populációt egy fajba csoportosítsuk.

  • A faji kérdést és a Cannabis mitológiát bonyolítja a növény képessége, hogy gyorsan változtatja formáját és növekedési jellegét.

  • Ezek a változások inkább években és évtizedekben mérhetőek, mint évszázadokban és évezredekben.

  • A tény, hogy egy pollenrészecske néha megtermékenyít egy távoli virágot, az introgresszió nevű folyamathoz vezet.

  • Ez azt jelenti, hogy új gének (új változatok és lehetséges változatok) kerülnek a populációba az idegen pollennel.

  • A populációk közötti keresztezés növekvő számú változatokhoz vezet a populáción belül, de a különbségek csökkenéséhez is a populációk között.

  • Habár az introgresszió bonyolítja a faji kérdést, növeli a növény alkalmazkodó képességét.

  • Nagyon tapasztalt, változatos és gazdag a történelme, amit tükröz a változatossága és alkalmazkodó természete.

  • Ha tenyésztési akadályok nem léteznek, akkor a fajt gyakran a természetes különbségek a morfológiában (felépítés és megjelenés) határolják körül.

  • A természetes változatokat, amiken Schultes táblázata alapul, valójában a farmerokkal való kapcsolatból ismerjük.

  • Kevésbé valósszínű, hogy a magokat, amiket a növény könnyen elhullajt, összegyűjti és termeszti egy farmer, így a termesztett Cannabis végül kifejleszthet egy, a vadtól különböző tapadási felületet.

  • A mag színét és mintáját a természetben a rejtőzködés szükséglete befolyásolja.

  • Termesztés alatt a természetes kiválasztódás ezen oka nem lenne ugyanolyan.

  • Sok farmer a magokat színek szerint válogatja, azt gondolva, hogy a legsötétebb a legfejlettebb.

  • Más szavakkal komoly problémák vannak, ha ezzel a korlátozott megközelítéssel kategorizáljuk a Cannabis fajait.

  • A fajnak a nemzetségen belüli eltérő csoportokat kellene jelentenie és a közbenső tulajdonságokkal bíró populációk lennének a kivételek.

  • Aki kendert termeszt, az látni fogja, hogy a legtöbb változat nem tartozik egyik kategóriába sem, hanem valahova közéjük esik.

  • A nyugati féltekén a legtöbb növény a következő leírást követi: magas növények (2-5 méter); igen elágazó; a kaszat általában erősen márványmintájú; a mag alapja néha enyhén tagolt.

  • Más tulajdonságokat is javasoltak a fajok behatárolására, mint a fa anatómia és a levél formája.

  • Azonban a fa anatómiát, mint a szár anatómiáját komolyan befolyásolhatja különösen a kendernek való kiválasztás, de a marihuánának és magért történő kiválasztás is.

  • A fa anatómia függ a szár vizsgált részétől is, a levelek (fillotaxia) elrendezésétől, amit viszont befolyásol a fény erőssége, a fotóperiódus és a növény fiziológiai fejlődése.

  • A legtöbb növénynek összetett levele van, hét-kilenc levéllemezzel levelenként.

  • Alkalmanként láthatunk olyan változatokat, ahol a növénynek csak egy-három levéllemeze van (monofil).

  • Az ilyen változatok néha az összetett levelű változatokból alakulnak ki.

  • A tényező genetikai, de kis súlya van a fajok különválasztásában.

  • Az emberi szelekció a különleges jellemzők alapján erőteljesen megváltoztathatja a növényeket.

  • Hat zöldség-káposzta, karfiol, kelbimbó, brokkoli, kelkáposzta, karalábé-mind egyetlen vad mustárnövény, a Brassica oleracea leszármazottjai.

  • Az, hogy az ember a növények melyik különleges részét részesítette előnyben, vezetett a kifejlődésükhöz.

  • Mind a hatot még mindig egy fajnak tekintik.

  • A Cannabis fajok bármiféle osztályozása csupán morfológiai alapra építve nehezen fog igazolást nyerni a mai tudásunkkal a növényről. Ma még úgy tűnik, minden Cannabis növényt egy fajnak kell tekintenünk, Cannabis sativa L.-nek.

  • A vita arról, hogy vajon egy fajnál többről van-e szó, elég heves, mivel a dolognak legális vonatkozása is van.

  • Sok törvény kimondottan csak a Cannabis sativa-t tiltja.

  • Feltehetően más fajok nem lennének tiltva.

  • Mégis amikor egy kaliforniai bíróságon megpróbálkoztak ezzel az érveléssel, azt elutasították.

  • A bíróság fenntartotta azt az érvelést, hogy a törvény szándéka világos, habár botanikailag megkérdőjelezhető: a törvény szerint minden Cannabis egyformának minősül.

  • Szerencsére, az ellentmondás a fajok számáról csupán egy kis akadémiai lecke a kendertermesztő számára.

  • Az érdeklődőknek legfontosabb tulajdonság a termesztett növény potenciáljának minősége.

  • A potenciál főleg örökletes tényező.

  • A termés minősége attól függ, milyenek voltak a szülei, tehát a leginkább kedvelt fajból érdemes magot választani.

  • A környezet is befolyásoló, de az csak arra hat, amit a mag tartalmaz.

  • A potens termés függ a környezettől, ami segít, hogy a mag elérje a teljes és potens érettséget.

  • Első lépésként meg kell találnunk a lehetséges legpotensebb fajtájú Cannabist.